Párkány a Duna bal partján fekszik a szlovák-magyar határon. Itt kezdődik a Dunakanyar, és itt élvezhető az Esztergomi bazilika kupolájának a gyönyörű sziluettje.
Az első írásos feljegyzések a Duna fontos gázlója mellett fekvő településről a 11. századból származnak. A város területe már a kőkorszakban lakott volt.
A római időkben ezen a helyen volt található az „Anavum” őrállomás. A város feltehetőleg Nána és Kakath helységekből alakult ki, Kakathvár nyári lakot Árpád magyar vezér fia építtette a 10. században. Kakath község fontossága egyre nőtt, és a Dél- és Nyugat-Európából érkező középkori kereskedők vásártere volt.
A tatárjárás idején a település erődítményt kapott, ekkor kezdték használni a település új nevét (Párkány).
A település 1724-ben kapott vásártartási kiváltságlevelet. IV. Károly volt az, aki engedélyezte a vásárok tartását, amelyek közül a legfontosabb a Simon és Júda vásár volt. Ennek a vásárnak a tradíciója a mai napig fennmaradt. Csehszlovákia születése után 1918-ban Párkány hirtelen határvárossá válik, és Csehszlovákia területére kerül. A város neve Párkányról Štúrovora változott 1848-ban.