Esztergom leghíresebb építménye a klasszicista bazilika. Az építkezés 1822-ben kezdődött, a templom felszentelésére 1856. augusztus 31.-én került sor. A bazilika 118 m hosszú, 40 m széles, a kupola belmagassága 71,6 m. Homlokzatát nyolc, egyenként 22 m magas korinthoszi oszlop díszíti. A templom fontos részei a két oldalsó kápolna – a Szt. István és a Bakócz kápolna. Ez utóbbi az egykori, XI. századi templom része volt, 1506 és 1511 között épült.
A bazilika emeletén kapott helyet a Főszékesegyházi kincstár, melynek gyűjteményében közép-, és újabb kori egyházi tárgyak kaptak helyet; többek közt Mátyás király kálváriája is. A főhajó alatti, óegyiptomi stílusban épített kriptában nyugszanak a helyi egyházi méltóságok.
A bazilika mellett jutunk be a várba. Az esztergomi várat a törökök rombolták le 1543-ban. A régészek által feltárt középkori királyi vár legértékesebb része a román stílusban épült Királyi kápolna, bejáratánál a híres rozetta-ablakkal. A rózsaablak a legrégebbi Közép-európai műemlékek közé tartozik. A felújított palotában található a Vármúzeum, amelyben a török időkből előkerült leleteket állították ki.
A Duna és a Vár közötti területen, a Vízivárosban rengeteg értékes barokk, rokokó és klasszicista épület maradt fent (Római-katolikus templom, prímási palota, egykori megyeháza, stb.).